Utószó
Akárcsak előző évkönyvünk, ez az almanachunk is hat évforduló jegyében összegezi az utóbbi öt év munkáját: harminc évvel ezelőtt, 1958. október 28-án tartottuk meg első előadásunkat, két évtizeddel ezelőtt alakítottuk meg a Csáth Géza Művészetbaráti Kört és a Kosztolányi Desző Irodalmi Színpadot, ugyanakkor jelent meg az Életjel Miniatűrök első két kötete, öt évvel később pedig az Életjel Könyvek első darabja, és tíz évvel ezelőtt lépett első ízben közönség elé szerbhorvát nyelvű együttesünk. A jubileum azonban arra is jó alkalom, hogy néhány adattal harminc esztendő tevékenységét is érzékeltessük.
Élőújságunk megidnulása óta 742 teljes estet betöltő előadást tartottunk; csupán az utóbbi öt évben 191-et, vagyis évente 38-at; ez kettővel kevesebb, mint amennyi az előző ötéves időszakban volt. A Csáth Kör rendezvényeinek a száma 412, vagyis a nagyműsorokkal együtt 1154-szer léptünk közönség elé. Ezt a csáthosok az 1983–1988 közti időszakban évente 19-szer tették meg, mert ebben a periódusban 94 műsort adtak. A Kosztolányi színpad tagjai tíszer kevesebbszer: évente 9-szer, előző emlékkönyvünk megjelenése óta 46-szor. A nézők száma elérte a 180 000-ret (a nagy előadásokon 140 000-ren, a kicsiken pedig 40 000-ren voltak), a szereplőké viszont meghaladta az 5000-ret.
Könyvkiadásunk – sajnos – egyre kevésbé tud lépést tartani a nyomdaköltségek nagyméretű növekedésével. Az elmúlt időszakban tovább csökkent kiadványaink száma: a miniatűrsorozatban mindössze 5, a másik sorozatban pedig – a két almanachhal együtt – 12 munka jelent meg, szemben az előző időszak 7, illetve 13 kötetével. Húsz év alatt összesen 87 művet: 43 Életjel Miniatűrt, 39 Életjel Könyvet és 5 évkönyvet adtunk ki csaknem 30 000 példányban.
Mivel a Népkör – szerteágazó tevékenysége miatt – igényt tartott azokra a termekre is, amelyekben a hetvenes évek elejétől próbáltunk, és jelmezeinket, kellékeinket, könyveinket tartottuk, az utóbbi időben a Lányi Ernő Művelődési Egyesület helyiségeiben készülünk az előadásainkara. A nagy múltú egyesület vezetőségének megértése lehetővé tette számunkra, hogy ezentúl az iparkamarában legyen az otthonunk.
Ehhez sokban hozzájárult az önigazgatási érdekközösség is, amelynek anyagi támogatása lehetővé teszi zavartalan munkánkat, s amelynek szakszolgálata most dolgozza ki alapszabályainkat, valamint élőújságunk kiadója, a Veljko Vlahović Munkásegyetem.
Ebbe az emlékkönyvünkbe is, akárcsak az előzőekbe, felvettünk több olyan írást, amelynek előbbi almanachunkban lett volna a helye. Ezúttal sem közöljük azonban az előadásainkon elhangzott munkákat. (Reméljük, hogy ezeket is egyszer közzétehetjük.) Korlátozott anyagi lehetőségeink miatt mellőznünk kellett sok olyan írást, amely tevékenységünkkel kapcsolatos. Különösen annak a mintegy két szerzői ívnyi interjúsorozatnak a kihagyását fájlaljuk, amelyet Krekity Olga készített a Csáth Kör egykori és jelenlegi tagjaival, s amely a 7 Nap Mellékeltében jelent meg kilenc részben 1980. október 19-től december 20-ig. A kötet anyagának összeállításakor – egy-két esettől eltekintve – eleve nem vettük figyelembe az előadásainkat beharangozó híreket, más szóval kizárólag a rendezvényeinkről szóló ismertetéseket, értékeléseket, a kiadványainkkal foglalkozó kritikákat, méltatásokat közöljük.
A fényképeket Alfásy Szilveszter, Basch István, Dormán László, Fejes György, Főző József, Ifjú Gábor, Németh Nimród, ifj. Novák Mihály és Szabó Attila, plakátjaink zömét pedig Boros György és Bútor László készítette.