Bence Erika: Utazások Posztmonarchiában
Kulturális kontextusok. Elemzések, bírálatok a magyar irodalom köréből
A szerző, Bence Erika szakterülete az irodalomtörténet. Publicisztikája a tanulmányok, esszék, kritikák, értékelések, értelmezések, elemzések műfajában a 18. századtól napjainkig átszövi, behálózza, újragondolja az irodalmat, a világ- és a magyar irodalmat egyaránt. Érdekes kérdéseket érint, jár körbe (pl. a Mic bán-monda Katona József Bánk bánjában).
Elgondolkodtató legutóbbi tanulmánykötetének címe: Utazások Posztmonarchiában. Az olvasó érdeklődését felkelti, az utazás szó kalandra, útirajzra, valahonnan valahová tartásra utal. Aztán valóban, megkapjuk azt, amire vártunk, amit elvártunk. Igaz, nem könnyed olvasmány formájában, nem egy látványos útleírás alakjában, hanem alapos kutatások és felfedezések történetébe csöppenünk, viszont az új, az érdekes, a látvány megvan. A Posztmonarchia pedig a térséget jelöli, a Monarchia óriási térségét, melyet bejár a tanulmányíró irodalomtörténeti utazásai folyamán, és diskurzusokat folytat, ugyanis a császárság elmúltával marad a csupasz térség, a magyarlakta területek, ahol volt és van is magyar irodalom. Nem kizárt, hogy Esterházy Péter Monarchia-irodalmával van párbeszédben, illetve azt mondja tovább ez az értekezéskötet. A hangulata bizonyosan kapcsolódik hozzá: bírálat, őszinte, olykor sajgó kritika, felfedezés, rácsodálkozás és tények halmaza.
A háborúk százada fejezetcím az első és a második világháború irodalmát, valamint a kilencvenes évek balkáni háborúit érintő alkotásokkal foglalkozik. Hét évtized csend című elemzése Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni halála után megjelent naplójára reflektál. Azt gondolnánk, hogy nincs olyan dolog, mely újat hozhatna e témában. Monográfiák, tanulmányok, naplók nyitott könyvként tárják elénk a két ember magán- és társadalmi életét. Viszont Bence Erika munkájában a napló elbeszélőjének kettős személyisége, „a két Fanni” elkülönítése, meglátása ismét egy dikurzust indít el, hogy valóban, így változik minden a történelem hatására, illetve a megváltozott személyen keresztül így módosul a történelem. A könyv, amit vártunk! cím felkiáltása a szerző állásfoglalására is utal, ugyanis „végre!” itt van az a könyv, amelynek révén a Rejtő Jenő-művek és más, a hivatalos kánon peremére szorult és ponyvaként felcímkézett alkotások elnyerhetik a méltó helyüket a magyar irodalmi kánonban. Lehet ez irodalom, iskolai olvasmány, és bátran felvállalva foglalkozhatunk vele. És az úttörők egyike Az ellopott tragédia, a Rejtő Jenő-emlékkötet.
Az Interkulturális párbeszéd fejezetben az Utazások Posztmonarchiában, Ex-Jugoszláviában című tanulmány a történelem állomásait, a szétszakadt birodalmakat érinti, és természetesen a köztük létrejővő attitűdöket, változásokat, a kialakuló új vonulatokat, a peremen való újraéledést, átszállásokat, utazást és megérkezést ragadja meg a Monarchia elvesztett területein (pl. Kosztolányi Dezső, Danilo Kiš) és Jugoszlávia elszakadt térségeiben alakuló irodalomban (Kontra Ferenc).
A Hazugságok kora fejezetcím Spiró György, Shein Gábor, Ferber Katalin, Sándor Zoltán, Végel László, Kontra Ferenc egy-egy regényével, illetve novelláskötetével foglalkozik. A szerző dicsér és megró, de természetesen, mindeközben szétszed és összerak, utazik egyik szereplőtől a másikig, intertextusok között szörföl, kutat és fellel dolgokat, rálátásokat. Humor, abszurditás, mágia, hazugság és leleplezés az elemzett művekben, és mondhatom ugyanez az elemzésekben. Ha esetleg előbb kerül az olvasó kezébe az elemzés, mint maga a primér irodalom, az út szinte biztos, hogy az olvasás felé vezet.
Kulturális kontextusok az egyik fejezet címe. Farkas Geiza A fejnélküli ember című regényének sorsa nem egyedülálló a magyar irodalomban, miszerint ez a Szabadkán napvilágot látott, de Nagybecskerekről szóló regény csak az irodalomtörténészek körében ismert. Vannak szépirodalmi alkotások, melyeknek ilyen sors jut. Aztán az idők folyamán mégis diadalmaskodik, hiszen beszélünk róla. Szenteleky Kornél, Csuka Zoltán és a jelenkori kutatások, akár Bence Erika terjedelmes és alapos tanulmánya, is arra mutatnak, hogy igen is értékes, bárhonnan is olvasuk, értelmezzük azt, kulturális, történelmi, társadalomtörténeti megközelítésben egyaránt.
A tanulmányok, bírálatok, elemzések, értelmezések vonatába beszállva, a szerző útvonalát követve, számos helyet bejárhatunk. Befogadjuk, akár tetszik, akár nem tetszik a látvány, de a legjobb ebben a szerző által kezdeményezett utazásban, hogy tudást, ismeretet, eredményt, régit és újat, szóval: élményt nyújt.
Móra Regina (Vár Ucca Műhely 2019/2)
