Hózsa Éva: Csáth-allé (és kitérők)

    Csáth Géza Az álom című cikkében (1909) a bűvész cilinderéhez hasonlítja az álomban összesűrített anyagot, mert az álomban is, a bűvész cilinderében is »tengernyi mindeféle« rejlik. Az álom összevonja az arcokat, az eseményeket, az álomban felsejlő emberek a Galton-féle fotográfiához hasonlítanak, amelyen a fej helyén több arc tűnik fel. Az utóbbi években (két évtizedben?) kiderült, hogy a csáthi opusban szintén a bűvész cilinderének mindenféléje lappang.

Ha az olvasó mintegy két évtizede igyekszik reflektálni Csáth Géza és/vagy Brenner József szövegeire, a tőle és róla megjelent vajdasági és magyarországi kötetekre, a fordításokra, a művészetköziségre, akkor egy idő után a visszanézés szövevényes kalanddá válik. Ezekből a közzétett, újabban keletkezett és eddig még nem közölt tanulmányokból, esszékből, kritikákból, recenziókból egy látszólag „hangszerelt” kötet keletkezett, amely mind a csáthi életmű, mind az egyéni olvasói nézőpontok változásaira/átjárhatóságára utal. A címet Brenner József naplójegyzetei ihlették, amelyekben feltűnik a palicsi allé megnevezése és színpadszerű látványa, vagyis a félelmetes linearitás, ám a befogadás szemszögéből a kitérők, az eltérő mozgáspályák izgalmasabbak.

                                                                                                                 (Részlet a szerző utószavából)

Műfaj: irodalomtörténeti tanulmányok

Kiadás éve: 2009