Molnár-Krekity Olga: Pacsirtatelepi Fickó

  2000-ben Kishegyesre költöztem, a településnek arra a részére, melyet a régi lakosok Pacsirtatelepnek neveztek el. Ahogy a neve is mutatja, a táj madárdalokban gazdag, és ez ismét nekem szól a természet elérhető közelségében, a mérhetetlen szabadság megtestesítője. Itt élek, a férjemtől születésnapi ajándékként kaptam életem első puliját, Fickót.

   A gyerekeknek szánt kisregényben is a vele eltöltött élményeimet osztom meg.  A könyv két részből áll. Az első rész arról szól, hogyan alakult a kapcsolat Főnök és Fickó között (hogyan került hozzánk, vásárlás, hazatérés, kölyökkutyák társasági élete stb.). Az eseményeket emberi szempontból mesélem el. A második részben mindent állati szempontból nézünk. Új események a falu udvaráról – elsősorban a két puli beszélgetéséből ismerjük meg. Ezek a beszélgetések néha komolyak voltak, néha viccesek. Történeteket varázsolnak születésről, barátságról, családról, Fickó öregségéről és halálról...

   Ezek után a beszélgetések után megállhatunk és megkérdezhetjük: kutyáink éreznek? Gondolkodnak? Tudják, hogyan kell sírni és szomorkodni? Tudják-e a különbséget emberi rosszindulat és jóság között? Fickó nagyon törődik a beteg Gyerekkel. Találékony, amikor elszabadult juhokat és kecskéket kell üldöznie. Óvatos, ha egy patkányra leselkedik. Szelíd, amikor egy törött szárnyú fecskét talál. Kitartó és ugató, ha tél van. Éjszaka figyelmeztet, ha egy öreg vándorember a ház előtt álldogál… Minden fejezet külön történet. A történetek halmazából viszont kisregényként a puli életrajza kerekedik ki. Az egyes fejezetek hősei az állatok, akiknek sorsuk gazdájuk életéhez kötődik.

   A történeteket szépen kiegészítik Krekity Csaba ötletes akvarelljei, amelyek hangsúlyozzák e könyv lírai légkörét.

                                                                                                               (A szerző vallomása könyvéről)

Műfaj: kisregény

Kiadás éve: 2021